A médiában gyakran találkoznak a "kommunikációs kultúra" fogalmával. Arra használják, hogy megmutassák az anyanyelvi beszélők képességét a mindennapi kommunikációban való felhasználásra.
Utasítás
1. lépés
A kommunikáció kultúrája az a képesség, hogy a gondolatok verbális megfogalmazásával kölcsönhatásba léphetünk a körülöttetek lévő emberekkel. A csapatban folytatott kommunikáció monológiai és párbeszédes helyzeteken alapul, amelyek mindegyikének sajátos célja és céljai vannak. A cél általában valamilyen cselekvés, amely hatással van a beszélgetőpartnerekre, például tájékoztatás, magyarázat, meggyőzés vagy meggyőzés, motiválás vagy inspirálás stb.
2. lépés
A köznyelvi beszéd, amely alapján a kommunikáció kultúrája épül, egy sajátos nyelvfajta. Nem mindig engedelmeskedik a különféle szótárakban és nyelvtanokban rögzített normáknak és szabályoknak. A közbeszéd legfontosabb jelei közé tartozik a spontaneitás és a felkészületlenség.
3. lépés
A társalgási stílus olyan lehetőségeket kínál, amelyek nem teljesen alkalmasak a nyelvi megértésre. Az ilyen stílusú szövegek, mind elhangzva, mind írásban rögzítve, rendezetlenek lehetnek, egyes részeiket beszéd gondatlanságaként vagy hibaként érzékelik.
4. lépés
A különféle köznyelvi jellemzők következetesen és rendszeresen nyilvánulnak meg olyan emberek beszédében, akik folyékonyan beszélnek a nyelv normáiról és változatosságáról. Éppen ezért a közbeszédet a nyelv teljes értékű irodalmi változatosságának tekintik, és nem nyelvi oktatásnak, amely így vagy úgy a kommunikáció kultúrájának része.
5. lépés
A kommunikáció kultúráját a köznyelvi beszéd csak informális keretek között és a beszélgetőtárssal folytatott informális kapcsolatokban jellemzi. A kommunikációs kultúra másik fontos jellemzője, hogy ez csak maguknak a párkapcsolatnak alávetett előadók részvételével nyilvánul meg.
6. lépés
Tévedés azt hinni, hogy a kommunikációs kultúra magában foglalja az összes nyelvi norma teljes betartását. A szóbeli szövegeket egyedi és megismételhetetlen megosztás jellemzi, amelyet nem mindig lehet írásban reprodukálni. Gyakran az eredeti kimondott szövegek írásba fordítása nem csak szerkesztés, hanem valóban fárasztó munka. És még ebben az esetben is a lefordított szövegnek a megtartott jelentés ellenére más nyelvtani és lexikai alapja lesz. Így a kommunikáció kultúrája a beszélgetőpartnerek azon képességének köszönhető, hogy képesek kifejezni gondolataikat a beszédben oly módon, hogy mindkét fél számára érthetőek legyenek, és a szóbeli szövegek műveltsége másodlagos.
