A rajz nemcsak kreatív folyamat, amely fejleszti a finommotorikát, a fantáziát és még sok mást. Festékek vagy ceruzák segítségével az ember átviszi érzelmeit és tapasztalatait a papírra. A rajzot mint tesztet aktívan használják a pszichológiában, amikor gyermekekkel dolgoznak, mivel a gyermekek kis szókincsük miatt nem tudják szavakkal megmagyarázni helyzetüket vagy hangulatukat. Szeretné megérteni, hogy a gyermek mit érez és hogyan él? Kérjen valamit rajzolni.
Rajzolás közben vegye figyelembe a sorrendet, amelyben a gyermek különböző színeket használ, a ceruzára / ecsetre gyakorolt nyomáserőt, a gyermek általános állapotát az asztalnál (kipihent vagy feszült hát és kar, változik-e az arckifejezés stb.).
A túlnyomórészt sötét tónusok használata: fekete, sötétlila, sötétkék depressziós hangulatot, magas fokú szorongást és feszültséget jelez. Ügyeljen a kép tisztaságára. Egy egyszerű ceruza és radír gyakori használata (a gyermek rajzol, majd töröl, újra rajzol és töröl, vagy mindig áthúzza, amit rajzolt) az önbizalomhiány és a kritikától való félelem mutatója.
A mérgező színek és az éles kontraszt jelezheti a látens agresszió és a belső konfliktus jelenlétét (önmagunk vagy egy adott élethelyzet elutasítását). A halvány színvilág éppen ellenkezőleg, azt mutatja, hogy a gyermeket vezetik és túlságosan függ valakitől.
megfelelő kombinációban, bármilyen szín túlsúlya nélkül, a minta valóságnak való megfelelését (felhők - kék, nap - sárga stb.) a kedvező érzelmi állapot jeleinek tekintjük. Egy vagy két fantáziaelem (szokatlan fa vagy ház, emberi szárnyak stb.) Jelenléte szintén nem riaszthatja el. A „mesés” pillanatok bősége azonban jelezheti a gyermek elszigeteltségét a való élettől és azt a vágyát, hogy elkerülje a problémákat.
A gyakori rajzpróba olyan teszt, amely lehetővé teszi a ház pszichológiai kényelmének felmérését. Figyeljen arra a szerepre, amelyet a gyermek ebben a rajzban kijelöl magának.
A főszereplőnek nincs lába, a szülők önmagukon kívüli képe jellemző a veszteség érzésére. A gyermek nem érzi magát szeretettnek és szükségesnek. Az egyik szülőnél tágra nyitott száj vagy túl hosszú görbe kezek (ujjak) képe jelezheti a családon belüli erőszakot: sikítás, káromkodás, verekedés.
Általános szabály, hogy a gyerekek a félelmükre összpontosítanak nagy méretekkel. Például egy vadállat lóg egy gyermek felett a rajzon, vagy az egyik szülő természetellenesen nagy. Ez a gyermekre irányuló elnyomásról és pszichológiai agresszióról beszél.
Az analitikai funkció mellett a rajz terápiának is szolgál. Például ugyanaz a félelem elpusztulhat: először rajzoljon meg mindent, ami aggaszt, majd hívja meg a gyermeket a rajz szakadására, meghódítva a félelmet.
Felnőttekkel együtt legyőzheti a félelmeket. A gyermek félelmét vagy neheztelését vonja maga után, a felnőtt pedig arra támaszkodik, hogy mit lehet legyőzni a gonoszságon, kísérve a rajzot folklórral (mese).
