Szókratész ókori görög filozófust hagyományosan az "igazság vitában születik" kifejezés szerzőjének tekintik. Egyes kutatók azonban azt állítják, hogy Szókratész valami egészen mást jelentett.
Mit mondott Szókratész valójában?
Valójában Szókratész cáfolta azt a tényt, hogy az igazság vitában születhet, egyenlő emberek párbeszédével állította szembe azzal, hogy egyik sem tartja magát okosabbnak a másiknál. Véleménye szerint csak egy ilyen párbeszéd során lehetséges az igazság keresése. Annak érdekében, hogy pontosan megértsük, hol derül ki az igazság, meg kell különböztetni a kommunikáció különböző típusait: vita, vita, párbeszéd. Elvileg a különbség köztük meglehetősen önkényes, de létezik. Az érv egyszerűen mindkét fél kísérlete meggyőzni a többieket arról, hogy álláspontjuk helyes. Egy ilyen vita ritkán építő és indokolt, nagyrészt érzelmeken alapszik. Ami a vitát illeti, ez egy vitatott kérdés egyfajta vitája, amelyben mindkét fél egy adott nézőpont mellett foglal állást. A párbeszéd eszmecsere anélkül, hogy megpróbálná meggyőzni a beszélgetőtársat. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a vita a legkevésbé ígéretes módszer az igazság keresésére.
Szókratész úgy vélte, hogy ha az egyik ellenfél okosabbnak tartja magát, akkor segítenie kell a másikat az igazság megtalálásában. Ehhez azt javasolta, hogy fogadja el az ellenfél helyzetét, és vele együtt igazolja annak hibáját.
Hol születik az igazság?
Az igazság születése egy vitában már csak azért sem valószínű, mert a résztvevő felek mindegyike nem érdekelt az igazság tisztázásában, hanem véleményének megvédésére törekszik. Lényegében a vita minden résztvevő kísérlete, hogy bizonyítsa felsőbbrendűségét mások felett, miközben az igazság keresése általában háttérbe szorul. Ha ehhez hozzávesszük a heves vitákat gyakran kísérő negatív érzelmeket, akkor világossá válik, hogy a lényeg egyáltalán nem az igazságról vagy a téveszméről szól.
Ha vitatkozni akar, érdemes megismerkednie a nyilvános beszéd technikáival a megbeszélések lebonyolításában, mivel velük felvértezve nagy valószínűséggel magabiztosabban tud majd bizonyítani.
Másrészt, ha a vitát vitává vagy párbeszéddé alakítja, készen áll arra, hogy a beszélgetőpartner oldalára álljon, vagy beismerje saját hibáját, akkor nagyon sok előnyhöz juthat. Először megtanul vitatni álláspontját, logikai összefüggéseket keresni, következtetéseket és következtetéseket levonni. Másodszor megismerheti a beszélgetőpartner nézőpontját, érvelését, ötleteit a tárgyalt kérdéssel kapcsolatban, amelyek segítenek kibővíteni saját világnézetének határait. Harmadszor, azzal, hogy megpróbál bármelyik érvet konstruktívvá tenni, nagymértékben javítja az érzelemkontroll képességeit. Ezenkívül a megbeszélés és még inkább a párbeszéd feltételezi a leghelyesebb megoldás közös keresését, amely sokkal továbblép az igazság megtalálásának útján, mint a legerőszakosabb érvelés.
