A serdülőkor a legnehezebb és legvitatottabb időszak minden ember életében. A gyermek csak most kezdi felismerni, hogy nem kicsi, és a szülei nagy felnőttként tekintenek rá.
Valóban, szinte az összes szülő őrülten fél gyermekei életének ettől az időszakától, mert emlékeznek önmagukra, és máris mentálisan készülnek számos problémára. Valójában a gyerekek ekkor még jobban aggódnak. Tehát milyen pszichológia rejlik a serdülőkben?
Egyes pszichológusok ezt az időszakot serdülőkornak hívják, amikor az ember pszichológiai és fizikai fejlődésének szakaszát gyermekkortól serdülőkorig haladja. Úgy gondolják, hogy ez a gyermekkori időszak körülbelül tíz-tizenöt évig tart. De néha, a gyermek egyéni jellemzőitől függően, tíz évnél korábban, és sokkal később is előfordulhat. Miért van a pubertásnak ekkora területe a fejlődéslélektanban, és miért a serdülőkor a legsúlyosabb életkori válság?
Először is, mivel ebben a korban a gyermek számos külső változásnak van kitéve az emberi fiziológiával kapcsolatban. Más szavakkal, a gyermek 13-14 éves korában kezdi meg a pubertást. És ez, mint tudjuk, az emberi test nagyon fontos eleme.
Másodszor, a gyermek nemcsak fizikailag és hormonálisan, hanem pszichológiailag is megváltozik. Tudata, gondolkodása változik, és a serdülők minden "baja" ettől. Nagyon nehéz megérteniük, hogy mi történik velük, és gyakran ez a lázadás derül ki.
Hogyan kezdődik ez az összetett és sokrétű időszak? Először is, ebben a korban nagyszámú különböző hormon termelődik. Serkentik számos rendszer fejlődését a gyermek testében, fejlesztik az agyat, az izmokat és a csontokat. A serdülőkorban a gyermek önértékelése emelkedik, jön a felismerés, hogy ő olyan ember, mint a társadalom minden más tagja. Természetesen mindenki azt akarja, mind a szülők, mind a tanárok, és maguk a gyerekek is, hogy a serdülőkor vége mindig jó és kedvező legyen a gyermek öntudata szempontjából.
