Az affektus és a stressz is közvetlenül kapcsolódik az erős negatív érzelmekhez. A kettő között azonban nagy különbség van, amelyet figyelembe kell venni. Különös jelentőséget tulajdonítanak neki a bírói gyakorlatban.
Mi az affektus és a stressz
Az affektus fényes és erős érzelmi izgalom, amelyben az ember elveszíti uralmát maga felett, ellenőrizhetetlenné válik, abbahagyja a logikus gondolkodást. Rendszerint egy ilyen állapotot az ember számára fontos körülmények hirtelen megváltozása vagy a rendszeres haragkeltés okoz, amely komoly, nyugtalanító hatással végződik. A szenvedély állapotában az emberek dühbe kerülnek. Ebben a pillanatban üvölthetnek, megüthetnek valakit, aki a közelben van, megtörhetnek valamit, még akkor is, ha nem ez okozza haragjukat.
Annak ellenére, hogy a szenvedély állapotában az ember nem tudja ellenőrizni cselekedeteit, a kezdeti szakaszban még mindig képes eloltani a villanást és összeszedni magát.
A stressz az ember reakciójaként jelentkezik szélsőséges körülményekre vagy a pszichére káros hosszú távú súlyos nyomásra. Ez az állapot különösen gyakori olyan nehéz életszakaszokban, amelyek igényes projektekhez, munkahelyi problémákhoz, nehéz vizsgákhoz vagy olyan helyzetekhez kapcsolódnak, mint a válás és az elbocsátás.
Mi a különbség az affektus és a stressz között
Az egyik legfontosabb különbség e két állapot között az időtartamuk. A stressz általában viszonylag hosszú ideig tart. Több napig vagy akár hetekig kísértheti az embert: különösen az ülések során, fontos üzleti projektek megvalósításában. Az effekt nem tart sokáig, és inkább olyan, mint egy erős villanás.
A stressznek való kitettség időtartama attól függ, hogy az illető pszichéje mennyire stabil. Mindenesetre ez az állapot tovább tart, mint az affektus.
Egy másik nagyon fontos különbség e két fogalom között az, hogy a stressz állapotában az ember minden belső erőforrását mozgósítja az üdvösségre és a veszélyes helyzetből való kiút keresésére, még akkor is, ha nem sikerül, de szenvedélyállapotban, éppen ellenkezőleg, képes a saját életére veszélyes cselekményeket elkövetni, beleértve a fegyveres ellenséget.
A stressz vagy zsibbadás állapotba hozza az embert, amikor megpróbálja megbirkózni a negatív érzelmekkel, minimális kárt okozva magában, vagy lehetőséget ad számára, hogy gyorsan eligazodjon és megtalálja a kiutat ebből a helyzetből. Az affektust a tudat azonnali szűkülete jellemzi: az gerjesztés és a gátlás normális interakciója megszakad, és a személy elveszíti gondolkodási képességét. Ennek eredményeként stressz alatt az ember képes okoskodni, és szenvedély állapotában a subkortikális formációk "elszabadulnak", és ez oda vezet, hogy az intelligens viselkedést primitív reakciók váltják fel.
