A megtapasztalás intenzív érzelmi izgalom állapotára utal, amelyet jelentős és objektív jelentőségű érzések és érzelmek okoznak. Másrészt az élményeket a múltbeli események személyes emlékei okozhatják. Ezek vagy azok a tapasztalatok egyéni hatással vannak az emberi tevékenységre.
Utasítás
1. lépés
Az élmény időtartama és stabilitása az ember szubjektív és belső mentális állapotából származik. A pozitív események ugyanakkor pozitív tapasztalatokkal járnak, amelyek hozzájárulnak az élethelyzetek sikeres megoldásához. Viszont a negatív következmények negatív tapasztalatokhoz vezethetnek.
2. lépés
Mindkét típusú tapasztalat összefonódása elvezeti az embert a tudatalatti szinten meghatározott cél eléréséhez.
3. lépés
A tapasztalatok mélyen személyesek lehetnek. Így a lehetséges vagy a múltbeli események valós állapotát eltorzítva a testnek nincs ideje alkalmazkodni, és a pszichológiai stressz állapotával reagál. A stresszre adott pszichológiai válaszok egyéniek és nem mindig ártalmatlanok.
4. lépés
A stressz okozta irritációra reagálva az ember kivetítheti saját cselekedeteit a körülötte élők cselekedeteire, ezáltal önigazolást folytatva. Egy másik esetben az egyén közömbösséggel és önvisszavonással reagál, saját tehetetlenségét és képtelen befolyásolni a pozitív eredményt. Érdemes megjegyezni, hogy egy személy mindkét esetben nem képes önállóan logikai következtetést levonni, amely lehetővé tenné számára a megfelelő megoldás megtalálását.
5. lépés
A legerősebb érzés, amelyet egy élmény okozhat, a szenvedély állapota. Ezt az állapotot hirtelenség, ellenőrizhetetlenség és rövid időtartam jellemzi. Elméletileg az affektív állapot két típusra oszlik: fiziológiai és asztén.
6. lépés
Az affektus fiziológiai állapotát az emberi viselkedés szempontjából természetesnek definiálják. Hirtelen, negatív érzelmek felhalmozódásának hatására keletkezik, amelyek egy bizonyos inger hatására fajta érzelmi kitörésükhöz vezetnek. Ugyanakkor az illető továbbra is ellenőrzi cselekedeteit.
7. lépés
Aszténikus vagy kóros reakció, amelyhez hozzá lehetetlen érteni, modellezni és értékelni a cselekvés természetének alanyát, hozzájárul az ember tipikus mentális tevékenységének megsértéséhez. Ebben az állapotban az egész szervezet fiziológiai és mentális erőforrásai az affektus és az azt követő érzelmi kimerültség kialakulásának időszakában mobilizálódnak.
8. lépés
A kevésbé alapvető tapasztalatok nincsenek jelentős hatással az emberi teljesítményre. Tehát a tapasztalatokat szándékosan okozhatja az alany pszichológiai önvédelem vagy a számára szükséges figyelem felkeltése érdekében. Az ilyen tapasztalatokat szándékosnak nevezzük, és fényes, különlegesen színlelt színlelés kísérheti. A szándék cselekedetei soha nem maradnak a tudatban, mindig fizikai vagy verbális testet öltenek.
9. lépés
Érdemes megjegyezni, hogy a szubjektív tapasztalat küszöbértéke függ a személy jellegétől, a nevelés körülményeitől és a személyiség kialakulásától. Ennek az állításnak a legegyszerűbb példája egy olyan helyzet lehet, amely egy embercsoport érdekeit érinti. Az egyikük érzelmi tapasztalata megtanítja az életet, és arra kényszeríti, hogy a saját hibáin alapos munkát végezzen, a második pszichológiai stresszhez vezet, a harmadik pedig érzelmileg nem érint.
