A skizofrénia az egyik leggyakoribb mentális betegség. Ugyanakkor a gondolkodás, az érzelmi szféra, az észlelés szenved. Megszűnik a motiváció és az új dolgok iránti érdeklődés, az emberekkel való kommunikáció vágya. Téveszméket és hallucinációkat észlelnek.
Gondolkodási, beszéd- és érzelmi rendellenességek skizofrénia esetén
A skizofrénia, mint mentális betegség, számos olyan tünetet ölel fel, amelyeket nem szerves károsodás okoz. Az intelligencia sem szenved. A fő gondolkodási zavar a delírium. A delírium általában meghatározott tartalommal rendelkezik, egy adott témára koncentrálódik. A beteg számára úgy tűnik, hogy valamilyen erők üldözik vagy irányítják. Gyakori a bűnösség, a betegség, a személyes nagyság, vagy éppen ellenkezőleg, a jelentéktelenség és a kiszolgáltatottság ötlete. Minél jobban halad a betegség, annál jobban bízik a beteg az elképzeléseiben.
A gondolkodási rendellenességek magukban foglalják azt is, hogy átadják a gondolatokat más embereknek, mások gondolatait pedig kívülről érkező bizonyos erők fejbe teszik. Az általánosítás folyamata torz, a beteg nem tudja kiemelni a fő dolgot, és folyamatosan ragaszkodik a jelentéktelen jelekhez. Megjegyzik az okoskodást - hosszadalmas, igénytelen indoklás jelentéktelen okokból. A skizofréniában szenvedő betegek alanyai kétértelműek, mivel megítélésük egyidejűleg több irányban zajlik. A gondolkodás céltudatossága is szenved, ami eredménytelenné teszi.
Skizofrénia esetén beszédzavarok vannak. A betegek lexikona különlegessé válik, függetlenül kitalált szóalakokat használva. A beszéd kifejezhetetlen, a beteg szinte nem változtatja meg az intonációt, gyenge az arckifejezése. A kijelentések rímelésére hajlamosak. A skizofrénia érzelmi rendellenességei nagyon nyilvánvalóak, elsősorban az érzelmek szegénysége és a hidegség. A beteg zárkózott és rosszul reagál a stimulációra. Másrészt a téveszmék témájához kapcsolódó ingerekre adott érzelmi válasz eltúlzottan intenzív lehet.
Személyiség- és mozgászavarok
A személyiségzavarok közül az autizmus és a motivációs-szükségleti szférában bekövetkezett változások figyelhetők meg. Az autizmust a társadalmi orientáció eltűnése jellemzi. A beteg nem keresi a kommunikációt, viselkedésében nem más emberek értékelése vezérli. Az érdeklődési kör szűkül, semmi nem készteti a tevékenységre, minden korábban érdekes elveszíti értelmét. Nincs vágy semmire, bár elméletileg a beteg ismeri a szükséges eljárást. A szeretteihez való érzelmi kötődés megszűnik. Csak a delírium tartalmához kapcsolódó pillanatok motiválhatnak cselekvésre.
Van egyfajta skizofrénia, amelyben mozgászavarok is megfigyelhetők. A beteg kábulatba vagy extrém motoros izgalomba kerülhet. Kategorikusan nem akar kijönni a kábulatból, furcsa, sőt kényelmetlen külsejű pózban van. Izgatott állapotban a beteg gyorsan mozog, sikít és bárkinek árthat.
