A neheztelés a harag, a szánalom és a be nem váltott remények robbanékony koktélja. A sértett személy fokozatosan belülről pusztítja el magát, fejben visszajátszva azt a helyzetet, amely a csalódás okává vált.
Miért sértődnek meg az emberek?
A neheztelés olyan érzés, amely belülről elnyeli az embert. Indokolatlan elvárásokon, önsajnálaton és haragon alapul az elkövető ellen, aki tisztességtelen cselekedeteket követett el. Az emberek bármit megsérthetnek, amit csak akarnak, szemrehányást tesznek a "gazember sorsára", a körülöttük élőkre és még magukra is.
A pszichológusok szerint ez az érzés gyermekkorból származik - a családdal vagy a barátokkal való kommunikáció hiányában szenvedő gyermek sértődni kezd, így megpróbál másokat kiváltani. Ugyanez elmondható a sikertelen önérvényesítési kísérletekről is, például a felnőttek nem értékelték a baba erőfeszítéseit, nem dicsérték időben, stb. A gyermek megsértődik azért, hogy megváltoztassa az események menetét, felhívja magára a figyelmet.
Egy érett ember fejében a sértés, a bánat, a gúny, a negatív visszajelzés, a kérés figyelmen kívül hagyása, valamint a testi vagy lelki fájdalom kiváltása változik ki. Megsértődve az ember meg akarja változtatni a hozzá való viszonyulást, például jobban figyelembe veszi véleményét és vágyait, nagyobb figyelmet mutat. Gyakran az emberek ezt soha nem ismerik be nyíltan, inkább nem verbális módon mutatják be a neheztelést: tekintettel, nem hajlandóak beszélni az elkövetővel vagy akár meg is látni.
Miért árt megsérteni?
A neheztelés valójában mélyen elfojtott harag, valójában befelé és nem kifelé irányul, tehát nagyon pusztító. Jeges csend és megvető tekintet segítségével a sértett személy megpróbálja "megbüntetni" elkövetőjét, hogy megértse, hogy tévedett, és megtér.
Azonban az "áldozat", ismételten visszajátszva a fejében a fájdalmat okozó helyzetet, önmagát bünteti. Úgy tűnik, hogy a neheztelés védi önbecsülésünket, de ez színlelt. Növeli az ingerlékenységet, rontja a hangulatot, arra készteti, hogy fekete-fehérben nézzen a világra. Sőt, ez a fájdalmas érzés gyakran zavarja a racionális gondolkodást és a helyes döntések meghozatalát.
Ha a sértődöttség nem áll le időben, akkor ő válhat az olyan érzések őseivé, mint a bosszúállás és a gyűlölet. Egyes orvosi szakemberek szerint a krónikus panaszok súlyos, pusztító betegségekhez, például májrákhoz és cirrhosishoz vezethetnek. A megbocsátás enyhítést nyújthat e nyomasztó megpróbáltatásokon. Megbocsátva elkövetőjének, az „áldozat” szabadságot nyer.
