Minden ember a maga módján érzékeli az eseményeket és kifejezi gondolatait másoknak. Az ókortól kezdve azonban a társadalomban meggyökeresedtek a következtetések logikai felépítésének törvényei, amelyek képesek meghatározni az igazságot és a téveszméket.
Utasítás
1. lépés
Mennyire következetesek az állításaid?
Az embernek stabil gondolkodással kell rendelkeznie, és következetesnek kell lennie a saját gondolatai kifejezésében. A logika alapvető törvényei között megkülönböztetik az identitás törvényét. Lényege abban rejlik, hogy a konkrét érvelés során az adott gondolatoknak azonosaknak kell lenniük, azaz. egyenlőek önmagukkal. Az érvelésben nem lehet ellentmondás, és egyik gondolat nem helyettesíthető mással. Megengedhetetlen, hogy azonos gondolatokat különbözõként mutassunk be, és a különbözõ fogalmakat egy kategóriába egyesítsük és egyenlítsük. Például gyakran a beszélgetések során az emberek szándékosan igyekeznek elterelni a beszélgetőtárs figyelmét, és olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek nem kapcsolódnak a beszélgetés témájához. A homonimák helytelen használata a beszédben - a két jelentésű szavak a logika hiányához vezethetnek. Például, ha egy személyről történelmi személyként beszélünk, mivel az ő jelenlétében mindig történnek történetek, az az identitás törvényének megsértését jelentené. Ebben az esetben a második állítás nem következik az elsőből, és tartalmukban sem egyenlőek.
2. lépés
Van ellentmondó gondolata és meggyőződése?
Az ellentmondásmentesség törvénye szerint nem lehet egyszerre megerősíteni és tagadni valamit. Ha valamelyik objektumnak van bizonyos tulajdonsága, akkor elfogadhatatlan ezt a minőséget tagadni. Nem lesznek ellentmondások, ha egy személy különböző témákról vagy ugyanazon dologról beszél, de különböző időpontokban vagy különböző helyzetekben vették fel. Például azt mondani, hogy az eső kedvező az ősszel, nem lenne pontos. Jó lesz a gomba növekedéséhez, de nem jó a betakarításhoz. Így két ellentétes ítélet nem alkalmazható ugyanabban a tekintetben.
3. lépés
Képes kiválasztani a helyes állítást, ha két ellentétes állítással mutatják be?
A harmadik kizárásának törvénye kimondja, hogy két ellentmondó gondolat közül az egyik igaz, a másik hamis lesz. Nincs harmadik. E törvény szerint az elem vagy a megadott tulajdonságot tartalmazza, vagy hiányzik. De ez az elv nem alkalmazható olyan ítéleteknél, amelyek a jövőre vonatkoznak, és csak feltételezések. Nem alkalmazzák azokban az esetekben sem, amikor mindkét ítélet tudatosan hamis. Például nincs értelme helyes döntést választani, ha azt állítják, hogy minden gomba ehető vagy sem. A törvény alkalmazandó azokban az esetekben, amikor nehéz helyzetről van szó: igaz vagy hamis.
4. lépés
Elég meggyőző a beszédében?
Az elégséges ésszerűség törvénye megfogalmazza annak szükségességét, hogy minden igaz gondolat elegendően megalapozott legyen. Ugyanakkor hangsúlyt kap az a tény, hogy lehetetlen hamis gondolatokat bizonyítani. Minden ember téved, de csak a bolondok védik tovább téveszmeiket. Bármely igazság bizonyítható elegendő számú tény megadásával.
