Minden ember tudata nagy érdeklődéssel kíséri az életfelfogás egyéni jellemzőit és a jelenlegi valóságra adott mentális reakciókat. A világ legjobb filozófusai évezredek óta különböző értékeléseket adnak az emberi tudatról.
Arisztotelész
Arisztotelész (Kr. E. 384-322) - az ókori görög filozófus, Platón tanítványa és Nagy Sándor mentora, úgy véli, hogy az emberi tudat az anyagtól külön létezik. Ebben az esetben az emberi lélek a tudat hordozója. A lélek munkája, azaz. a tudatosság Arisztotelész szerint 3 tevékenységi körre oszlik: növényi, állati és racionális. A növényi tudati szféra gondoskodik a táplálkozásról, a növekedésről és a szaporodásról, az állati tudat felelős a vágyakért és az érzésekért, az intelligens lélek pedig képes gondolkodni és reflektálni. Csak az emberi tudat intelligens részének köszönhető, hogy az egyén különbözik az állatoktól.
Bonaventure Giovanni
Bonaventura Giovanni (1221-1274) - a középkor filozófiai és vallási írásainak írója. Giovanni A lélek vezetése Istentől című értekezésében azt mondja, hogy az emberi léleknek állandó fénye van, amelyben megingathatatlan igazságokat őriznek meg. Az értelem a létező minden megértését csak a meglévő ismeretekre alapozza. Isten képe egy ember lelkében és tudatában van, amennyire képes érzékelni életében az istenit. Az emberi tudat önmagában ítélkezik, és a törvények, amelyek alapján ítélet születik, kezdetben lenyomódnak a lélekben. Leginkább az ember tudatát és lelkét a boldogság elérésének vágya vezérli.
Pico della Mirandola
Pico della Mirandola (1463-1494) a reneszánsz művelt arisztokrata és filozófus volt. Írásaiban megjegyzi, hogy a racionálisnak nevezett emberi tudás valójában meglehetősen tökéletlen, mivel instabil és időszakonként változni szokott.
Diderot Denis
Diderot Denis (1713-1784) - francia materialista filozófus és ateista. Műveiben „Az emberről. A test és a lélek egysége”Denis megjegyzi, hogy amikor az ember egészségesnek érzi magát, nem figyel a test egyetlen részére sem. Az emberi élet a filozófus szerint agy nélkül is folytatódhat; minden szerv önállóan képes működni és elszigetelten viselkedni. Maga a személy azonban csak az agy egyetlen pontján él és létezik - ott, ahol gondolata jelen van. Ugyanakkor az emberi tudat olyan összetett, mozgékony és érző lényt képvisel, amelynek gondolatait és érzéseit test nélkül nem lehet megmagyarázni.
Arthur Schopenhauer
Arthur Schopenhauer (1788-! 860) - német gondolkodó és az irracionalizmus megalapítója. A filozófus az emberi tudatot az egyik legtitokzatosabb jelenségnek nevezi. Az ember középpontjában Schopenhauer szerint egy akarat áll, amely uralja az értelmet. A tudat szorosan összefügg a világgal és a természettel, nem képes elválni a dolgok összességétől és ellenállni nekik. Nem képes felfogni a világot önmagában és nem lehet objektív. A halálról és az emberi szenvedésről szóló tudás lendületet ad az értelemnek a metafizikai reflexiókhoz és a világ bizonyos megértéséhez. Amint azonban Schopenhauer megjegyzi, nem minden ember rendelkezik erős tudattal, és a lélek metafizikai igénye meglehetősen igénytelen lehet. A metafizika segítségével a gondolkodó megért minden feltételezett tudást, amely túllépi a lehetséges tapasztalat határait.
