Az idő menthetetlenül halad előre, a körülötte lévő világ változik. Mi is váltunk. És ha ifjúkorban a végső álom egy jó egyetem költségvetési helye, akkor középkorban ez már legalább a saját otthona és egy rendezett személyes élet. De az emberek életük különböző időszakaiban különböző dolgokat is sajnálnak. És ha belenézhetnénk valaki más naplójába, talán látnánk ilyen feljegyzéseket.
Utasítás
1. lépés
10 év. Kár, hogy gyorsan telik a nyár. Hogy anya és apa olyan gyakran vannak a munkahelyen. Hogy a valóságban nem repülhetsz, mint egy álomban. És hát körbe akarsz repülni az egész bolygón! Kár, hogy vége a gyermekkornak. Hogy az iskolát egyre többet kérdezik. És még majdnem 8 évig tanulni. Vagy 9. után távozni?
2. lépés
18 év. Kár, hogy a nyarat vizsgákra és idegekre töltötték. Hogy a szülők nem mentek a vidéki házba, és nem engedték meg nekik, hogy nyugodtan pihenhessenek a barátokkal. Hogy az osztálytársaim elmentek egy másik városba. Ennek a gyermekkornak vége. Hogy szombaton és vasárnap kell tanulni. Hogy nem lehet stoppolni a világ végéig. Vagy lehetséges?
3. lépés
25 év. Kár, hogy a vakáció nem esett egybe a nyárral. Hogy nincs idő a szüleimhez menni. Hogy rossz szakon tanult és elvesztette iskolai barátait. Még jó, hogy vannak gyerekek, velük kezdődött a második gyermekkor. Kár, hogy korábban felvettem a jelzálogkölcsönt, most olcsóbb. Kár, hogy Oroszországban nem dolgozhat magának és nem kereshet jó pénzt, ha őszinte ember marad, és akkor szabadidejében utazhat. Vagy mégis lehetséges?
4. lépés
40 év. Kár, hogy a dacha messze van a várostól. Sebaj, eljön a nyár, ott élhetsz. Kár, hogy a szülőknek egyre kevesebb az erő. Kár, hogy a gyerekek ilyen gyorsan felnőnek. A jelzálog kifizetése még közel 5 évig. Kár, hogy a fiatalok egyre gyorsabban távoznak. Kár, hogy Izlandhoz nehéz eljutni. És általában nehéz eljutni valahova, mert minél drágább a ház, a ház, a szokásos életmód.
5. lépés
60 év. Kár, hogy vége a nyárnak. Az unokák elmentek, és velük együtt a gyermekkor is. Kár, hogy nem tudok aludni éjjel. És ez még mielőtt annyi időt töltött volna alvással. És általában üres. Kár, hogy nem minden barát maradt ilyen és csak maradt. Kár, hogy a szülők betegek. És hogy a fél világ bejárásának álma álom maradt.
6. lépés
80-90 évesek. Kár, akik távoztak, és hogy nyáron meleg van. Kár, hogy ennyit tudsz, és annyira megfeledkeztél. Kár, hogy nincs, aki elmondja a gondolatait. Kár, hogy ennyi idő van és olyan kevés. Kár, hogy nem volt időm sokat tenni. Hogy nem teljesítette tervét, és sok hasonló napra kicserélte az életét. Kár, hogy megbántam az apróságokat. Kár azonban, hogy vége a gyermekkornak.
