Valószínűleg néhányunk úgy érezte, mintha már ezen a helyen jártunk volna, bár biztosak voltunk benne, hogy még soha nem is jártunk ebben a városban, vagy a beszélgetés már egyszer jelen volt, de hova és mikor, konkrétan nem lehet emlékezni rá… Ezt a jelenséget déjà vu effektusnak hívják.
Szó szerint franciából lefordítva a déjà vu-t úgy értelmezik, hogy „egyszer átélt”, „korábban hallott”, „soha nem látott”. Általánosságban elmondható, hogy a deja vu olyan állapot, amelyben az emberek úgy érzik, mintha korábban itt lennének.
A sok kutatás ellenére a tudósok nem juthatnak egyértelmű véleményre, folytatódnak a kutatások, tudományos viták, új változatok merülnek fel. A kísérletek összetettsége abban rejlik, hogy lehetetlen szimulálni a déjà vu mesterséges helyzetét.
Orvosi szempontból a déjà vu hatása összefügg az agy meghibásodásával, pontosabban annak időbeli lebenyével, amely a hasonló emberi gondolkodásért felelős. Az időbeli lebenyben az emlékek a mi korunkban zajló eseményekhez kapcsolódnak. A tudósok úgy vélik, hogy az agy meghibásodásának oka a mentális fáradtság, a fokozott fizikai fáradtság, a fokozott depresszió és így tovább. Ezenkívül a neurológusok úgy vélik, hogy a deja vu hatását természetes változások válthatják ki, például megnövekedett napaktivitás, súlyos fagyok, rekkenő hőség vagy a légköri nyomás hirtelen csökkenése / növekedése.
- az ezoterikusok szerint a déjà vu hatása az őseink által küldött információk fogadása. De hogyan szerezhet információt őseitől, ha 100% -os valószínűséggel nem voltak ezen a helyen, és még a valós eseményekről sem tudtak sejteni?
- úgy gondolják, hogy egy személy nehéz helyzetbe kerülve megpróbál kiutat vagy különféle lehetőségeket találni a problémák megoldására. Az agy nem képes megbirkózni, és megfelelő megoldásokat találni, és újakat kitalálni, de a déjà vu hatása révén régi, már ismerősként adja át őket;
- rövid távú kapcsolat a párhuzamos valósággal, vagy időutazás.
Az összes verzió ellentmondásai ellenére a tudósok hajlamosak azt hinni, hogy az agy, még egy álomban is, ennek vagy annak a viselkedésnek a modelljét alkotja, egy adott helyzetben, és amikor hasonló helyzet fordul elő a valóságban, az illető személy ismétlődőnek érzékeli.
