Néhány évvel ezelőtt az emberek a telefont csak a rendeltetésének megfelelően használták - hívások kezdeményezésére. Manapság a kütyük egyre kifinomultabbak. A modern okostelefon egy tablet, egy kamera, egy játékkonzol, egy e-könyv és egy videokamera funkcióit látja el. Ennek a helyzetnek azonban van egy hátránya: az emberek olyan közel vannak a telefonjukhoz, hogy gyakran pánikszerűen félnek attól, hogy elveszítik őket, vagy egyszerűen otthon hagyják őket.
Utasítás
1. lépés
A pszichológiában a mobil eszközöktől és a sejtkommunikációtól való függést nomofóbiának nevezik. Ez a kifejezés viszonylag nemrégiben jelent meg. A mobil fóbiát nem jelenti. Ennek a koncepciónak a felhasználásával a szakemberek leírhatják annak állapotát, aki otthon hagyta a készüléket, elveszítette azt, elfelejtette időben pénzt betenni a számlára, újratölteni az akkumulátort, vagy olyan helyen tartózkodni, ahol nincs mobil kapcsolat. A nomofóbiát az egyre növekvő szorongás jellemzi, amely néha pánikba fordul át, mivel képtelen felhívni valakit a közelébe, és annak a megértése miatt is, hogy nem lesz képes átjutni hozzád.
2. lépés
A brit pszichológusok három cellás előfizetőt különböztetnek meg. Az első típus "elszakadt", vagyis olyan emberek, akik békésen tudnak élni telefonon vagy telefon nélkül. Számukra a készülék egyszerűen kommunikációs eszköz. A „protézisek” némi szorongást éreznek telefon hiányában, de elvileg mobiltelefon nélkül is képesek megtenni. A kiborgok viszont nem tudják elképzelni az életüket mobiltelefon nélkül, és ezért soha nem válnak el tőle.
3. lépés
Annak érdekében, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljon attól a megszállott szokástól, hogy nem különül el a telefontól, először őszintén be kell vallania, hogy valóban szenvedélybetegsége van. Ezután világosan meg kell határoznia azt az időt, amely alatt nem érinti a mobiltelefonját. Hagyja, hogy beszélgetése legfeljebb 8-10 percig tartson - ez az idő elegendő bármilyen probléma megvitatásához. Ha a beszélgetés hosszúnak ígérkezik, hívja meg a beszélgetőtársat, hogy személyesen beszélje meg kérdését.
4. lépés
Csökkentse a mobiltelefonról küldött üzenetek számát. Az ideális lehetőség nem több, mint napi 8-10 SMS. Hagyja otthon a mobiltelefonját, amikor kutyáját sétálni, vagy az élelmiszerboltba megy. Ez idő alatt a világ nem fog összeomlani, és nem fog kísértésbe esni, hogy SMS-t küldjön, vagy újabb extra hívást kezdeményezzen.
5. lépés
Próbálja meg otthon a telefont egy meghatározott helyre tenni, és ne is cipelje a lakásban. Éjjel váljon el tőle, ne tegye a párna alá. Határozza meg a mobiltelefonon történő kommunikációra fordítható pénz pontos határát, és szigorúan tartsa be azt.
6. lépés
Rendezze át a SIM-kártyát az első eszközébe, ha megmaradt, vagy kérjen rokonaitól / barátaitól egy egyszerű telefont, primitív játékkészlettel, kamera, internet és MP3 lejátszó nélkül. Sétáljon egy ilyen eszközzel legalább egy hétig. Lehet, hogy egyszerre érzi az információs vákuumot, de ne adja fel! Töltheti fel egy érdekes könyv elolvasásával. Olvassa el abban a pillanatban, amikor ismét "felhívja" a figyelmét, hogy megnézze a webhelyek oldalait vagy játsszon a telefonján.
7. lépés
Keményebb módszert is alkalmazhat a függőség kezelésére - kapcsolja ki egy napra a mobiltelefonját. Töltse ezt az időt hasznosan - például sétáljon gyermekével, látogasson el, moziba vagy színházba. Ha sikerül átmenned egy ilyen teszten, akkor a helyzeted egyáltalán nem reménytelen.
8. lépés
Ha ezek a módszerek nem működnek, használhat radikálisabb módszert. Menjen nyaralni olyan helyre, ahol mobil problémák vannak. Ez lehet erdő, hegyek, ház a nagymamával a faluban vagy egy külföldi üdülőhely, ahol nagy mobiltelefonos kommunikációval nagy mínuszba kerülhet. Ez megszokja, hogy a telefon mindig kéznél van, de teljesen haszontalan. Ha nagyon rossz a helyzet, keressen fel egy profi pszichológust. Ezt nem kell szégyellnie. A lényeg az, hogy idővel képes leszel úgy érezni magad, mint egy ember, aki mentes a függőségtől.
