A gyanú a szorongással szorosan összefüggő személyiségjegy. Szorongás, kellemetlen izgalom, rögeszmés félelmetes gondolatok, gyanakvás jellemzi. A gyanús emberek gyakran félénkek, bizalmatlanok. Néha a gyanakvás segíthet megelőzni minden veszélyes helyzetet, de gyakrabban ez a tulajdonság megmérgezi az életet. Hogyan lehet megfékezni?
A túlzott gyanakvás a legtöbb esetben az alacsony önértékelés, a fokozott szorongás, a belső félelmek és a félelmek bősége, a világgal szembeni bizalmatlan hozzáállás miatt következik be. A gyanús és aggódó ember függ a kívülről jövő véleményektől, fájdalmasan reagál a kritikákra és megjegyzésekre, elveszettnek és bizonytalannak érzi magát minden stresszes helyzetben, és néha a szokásos életkörülmények között. Ez a kétes személyiségjegy azonban nemcsak bizonyos érzelmekkel és érzésekkel társul.
A pszichológusok úgy vélik, hogy a gyanakvás és a szorongás mértéke attól függ, mennyire fejlett az ember memóriája. Az obszesszív gondolatok, amelyek elsősorban a félelemmel társulnak, akkor merülnek fel, amikor az ember nem emlékszik arra, amit csinál. Ilyen helyzetben a memóriát erősítő különféle szimulátorok és gyakorlatok segítenek csökkenteni a gyanú mértékét.
Ezenkívül a gyanús emberek gyakran teljesen elmerülnek szorongó tapasztalataikban és fantáziáikban. Sok mindenre gondolhatnak egyszerre, bármilyen műveletet teljesen automatikusan végrehajtanak. Ahhoz, hogy megbirkózzon a gyanakvással és a szorongással, meg kell tanulnod bármilyen cselekedetet tudatosan végrehajtani, rá kell szoknod magad arra, hogy „a pillanatban legyél”, hogy „itt és most” élj. A koncentrációs tréning ebben segít.
A szorongással való megbirkózás érdekében érdemes a különböző relaxációs módszerek és meditáció felé fordulni. Ezenkívül a meditációs technikák segíthetnek az éberség fejlesztésében is.
Túlzott gyanakvással küzdve le kell mondania a sötét fantáziákról. Negatív forgatókönyvek felépítése bármilyen helyzetben való gondolkodásában ahhoz a tényhez vezet, hogy a belső szorongás szintje növekszik. Minél jobban felszámolja magát az ember, annál gyanakvóbb és bizalmatlanabb lesz.
Ha a fájdalmas gyanakvás belső félelmeken, traumatikus emlékeken alapszik, akkor ezeket ki kell dolgozni. Ezt nem mindig lehet saját maga megtenni. Akkor tanácsot és támogatást kell kérnie szakembertől - pszichológustól, pszichoterapeutától, pszichoanalitikustól. Fontos megérteni, hogy néha a túlzott gyanakvás a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar tünete, és akkor nem nélkülözheti szakemberrel való együttműködést.
A kellemetlen állapotban való megbirkózást segíthet egy pszichológiai technika, amely saját félelmeinek és tapasztalatainak abszurditásig történő elhozatalán alapul. Nem szabad megpróbálni elnyomni vagy elnyomni a szorongásokat és aggodalmakat, hanem olyan mértékben "felfújni" őket, hogy komikusnak és nevetségesnek tűnjenek.
A napló vezetése segít megszabadítani a fejét a megszállott gondolatoktól. Le kell írnia minden tapasztalatát, gondját és szorongását. Érdemes leírni az ijesztő helyzeteket és azok végét. A legtöbb esetben a túlzott gyanú nem igazolható. És ha egy gyanús személynek nehéz racionálisan elemeznie az élethelyzeteket, akkor a naplóbejegyzések újbóli elolvasása lehetővé teszi, hogy másképp nézze meg az eseményeket és az azokból származó eredményeket.
Egy gyanús személy számára hasznos lesz kialakítani azt a szokást, hogy szó szerint lépésről lépésre gondolkodjanak át cselekedeteiken és tetteiken. Például: "most elmegyek a konyhába, és kikapcsolom a tűzhelyet". Bizonyos helyzetekben el kell mondani a cselekvési tervet hangosan, majd folytatni kell annak végrehajtását. A nagyobb hatás érdekében mindig hordozhat magával egy kis jegyzetfüzetet, amelyben minden információt megadhat a megtettről.
