A betegséget tesztként kapják meg egy betegséggel, a gyógyulás pedig a szellemi út egy bizonyos szegmensének sikeres áthaladásának jelét szolgálja. A gyógyulás annyira kívánatos, de annak megszerzéséhez meg kell keresni. Csak így senkinek sem adatik meg.
Természetét még mindig nem teljesen értik, és a gyógyulást csodának minősítik. Csak kívülről látszik, hogy az ember él és él, és hirtelen egy csoda történik az életében. Nem minden igazából az, aminek látszik. Általában az önmagán végzett mély lelki munka hozzájárul a csoda bekövetkezéséhez.
Amikor az embert mentális és fizikai betegségek gyötörik, jobban kezdi érezni és megérteni más embereket és önmagát. Újra értékelik az értékeket, ami gyógyuláshoz vezet. Lehetetlen megnevezni a kezdetének pontos időpontját, de vannak bizonyos elvek, amelyek betartása lehetővé teszi a közelebb kerülését.
Kívánság
Ez nem a felépülés útjának fő feltétele. Keménynek és egyértelműnek kell lennie. Az embernek nem szabad letérnie a tervezett útról, bármennyire is nehéz neki.
Önelemzés
Kritikus szempontból közelítsen magához, de ne hajoljon az önjelölés és elítélés elé. Ez sem vezet jóra. Próbálja meg objektíven felmérni az összes hiányosságát, de ezeket nem kisebbrendűségként, hanem „növekedési pontként” kell érzékelnie.
Bizonyos erőfeszítések
Ahhoz, hogy valamit megszerezz, keményen kell dolgoznod, ami könnyen jön, aztán könnyen elmúlik.
A beteg számára nincs kívánatosabb, mint gyógyulást kapni. Nem csak így adják, ehhez lelkileg kell önmagán dolgozni.
