Az önképzés az egyetlen módszer a felnőttek számára, hogy megváltoztassák nemcsak viselkedésüket, hanem jellemvonásaikat is. Kialakulása gyermekkorban kezdődik. Az új eszközöket és megközelítéseket fokozatosan alkalmazzák. Köztük az önkritika, az önvizsgálat.
Az önképzés az ember tudatos munkája, amelynek célja a pozitív tulajdonságok kialakulása és javítása önmagában, a hiányosságok kiküszöbölése. Az egyik fő feltétel a megfelelő önértékelés, a fejlett öntudat megléte. Ezek a tulajdonságok lehetővé teszik, hogy megismerje valódi önmagát.
Az önképzés motivációját különféle okok váltják ki:
- törekvések;
- a társadalomban kialakult normák betartásának vágya;
- kötelezettségei önmagával szemben;
- az élet útján megjelenő nehézségek;
- pozitív példa jelenléte.
A célok kialakításának és önmagának objektív értékelésének képtelensége miatt az ember számára nehéz megvalósítani önmagát. Ezért a munka mindig a megfelelő cél kitűzésével kezdődik.
Az önképzés eszközei és szakaszai
Három fő szakasz van:
- a kezdeti;
- kényszer;
- tudatos.
Az első általános iskolásokra és serdülőkre jellemző. Oktatási tevékenység során alakul ki a szülők és a tanárok hatására. A gyermek eleget tesz a jelentős felnőttek követelményeinek, a magatartási mintákra vagy a verbális formában feltüntetett utasításokra összpontosítva. Idővel megjelenik a megfelelő cselekvés kiválasztásának képessége, a társadalmi követelmények szabályozókká válnak.
A második szakaszban lehetővé válnak a változások megjelenése az adott helyzethez való alkalmazkodás szükségessége miatt. A változások a tudatossággal kezdődnek, és csak ezután szabályozzák önkényesen. Ebben a szakaszban megmarad az utánzékonyság és az utasítások követésének szükségessége.
Az utolsó szakaszban a tudatosság bekapcsol. Az ember belső vágyai vezérlik. A motiváció válik a fő hajtóerővé. Különböző külső cselekvések hatására kialakul az önmotiváció, az önmotiváció és az önrendelés.
Az önképzés eszközei magukban a különböző anyagi és nem tárgyi tárgyak befolyásolásának módszerei. A valódi tevékenység jó példa erre. További eszközök a művészet, a kultúra, a mindennapi élet tárgyai, az emberi cselekedetek bemutatása, könyvek és naplók.
Önképzés a különböző életkori szakaszokban
Gyermekkorban, a serdülőkor kezdete előtt megtörténnek az idősebbek követelményeihez való alkalmazkodás első lépései. Kifejezik magukat, megkísérelve korrigálni negatív cselekedeteiket. A fő jellemző a vágy, hogy megváltoztasson egy adott viselkedéstípust, és nem néhány személyes tulajdonság.
Serdülőknél az egyéni jellemzőket egyéni cselekedetekkel érvényesítik. Kemény munka folyik önmagán, amely gyakori, lendületes próbálkozásokban fejeződik ki annak megváltoztatására, ami már személyiségként vagy jellemvonásként elismert.
A felnőttkor érzése, a függetlenség vágya ellentmondásos érzésekhez vezet: önmagával és másokkal szemben a maximalizmus és a korlátozott lehetőségek megmaradnak. Ebben a korban a gyerekek még nem állnak készen a hosszú távú akarati erőfeszítésekre, az élet akadályainak leküzdésére. A pszichológusok szerint ez a folyamat a lányoknál enyhébb formában zajlik le.
Serdülőkorban megváltozik a társadalmi szerepek, a más személyekkel való kapcsolatok. Az ember felhalmozza az élettapasztalatot, aminek következtében tudatosság tapasztalható: nemcsak a cselekedetek, hanem a személy egyéni tulajdonságai is jellemzik egyetlen egyént. A fő motívum az a vágy, hogy társadalmi és szakmai értelemben is megvalósítsa önmagát. Ebben a szakaszban kezdődik a tudatos önképzés.
Sok pszichológus szerint az önképzés folyamata sokszor gyorsabban formálja a személyiségjegyeket, főleg az utánzáshoz és az alkalmazkodáshoz képest.
Mód
Az alapvető módszerek közül a következők emelkednek ki:
- önhitet;
- önhipnózis;
- empátia;
- önkritika;
- önbüntetés és mások.
Az első módszer önértékelésen alapul. Miután azonosított magában bármilyen negatív szempontot, az ember meggyőzi magát arról, hogy meg kell szüntetni őket. Példaként hangosan elmondhatjuk, mit kell tenni a hiány megszüntetése érdekében. S. Doletsky azt írta, hogy sokkal nehezebb hangosan kimondani a problémát, megbocsátani magának.
Az önhipnózis céljaid megfogalmazására utal. Ebből a szempontból hatékonyabb a helyes utak felfedezése. A negatívum kiküszöbölése érdekében pozitív pótlást kell találnia erre. Ennek a megközelítésnek köszönhetően az ember gyakran kezdi megjegyezni a jót magában, növeli erejét saját képességeiben. Ez egyúttal esélyt ad arra, hogy tudatalattijában megszilárdítsa a cselekvés szabályait, irányelveit.
Az empátiát az erkölcsi tulajdonságok, az együttérzés és az empátia fejlesztésére használják. Vele együtt az ember megtanulja látni önmagát más emberek szemével. Kísérlet van önmagad megértésére, annak felismerésére, hogy mások hogyan látnak téged.
Az önbüntetés egy másik népszerű és praktikus módszer. Alapja a korábban megállapított szabályok betartásának ellenőrzése. Ha nem alkalmazza a technikát, akkor sajnálkozás nélkül eltérve a szándékoltaktól, az ember ismét ugyanúgy járhat el. Az önbüntetés nagy erőfeszítéssel lehetővé teszi, hogy erőfeszítéseket tegyen ezek teljesítésére. Ez fontos szempont a személyiség kialakításában.
Fontos, hogy az ember elmondja azokat a kötelezettségeket, amelyeket magával szemben vállal. Folyamatos emlékeztetőkkel az elme hajlamos teljesíteni őket. Ez a helyes szokások kialakulásához vezet. A bátorítás segítő a saját önfejlesztési vágyának megvalósításában. Például, ha sikerült elérnie a céljait, elérte a célját, akkor tehet magának egy kis ajándékot. Az önserkentés nagyszerű a gyanús és büszke emberek számára. Ezt a technikát a kudarc után kitartó alkalmazásra használják, hogy ne veszítsék el a saját képességeikbe vetett bizalmat.
Összefoglalva az önmaga munkájának eredményeit
A célok kitűzése és a technikák tesztelése után számba kell venni, értékelni kell a munka hatékonyságát. Ebben az irányban önkontrollt és önvizsgálatot alkalmaznak. Ideális esetben használjon erre a célra naplót. Ha nincs idő a lebonyolítására, akkor elegendő felismerni a nap folyamán a kitűzött célok elérése érdekében tetteket, megérteni a viselkedését.
Az önkontroll hozzájárul ahhoz, hogy minden erő koncentrálódjon a megfelelő irányba, a megfelelő energiafelhasználáshoz. Neki köszönhetően megmentheti magát a hibáktól. Ezt az irányt meg kell tanulni: mielőtt nagyszámú objektumot irányítana egyszerre, érdemes egy dologgal kezdeni. Ellenkező esetben a hibák száma jelentősen megnőhet. Minden esetben meg kell határoznia:
- mit tervez kontrollálni;
- Hogyan tehetném ezt;
- amit el kell dobni, hogy az eredmény pozitív legyen.
Használható-e az önképzés önképzésre?
Az autogén tréninget valóban erre a célra használják. Nem mindig lehet csak jóindulatú erőfeszítéssel vagy tudatos irányítással jó eredményeket elérni. A technika alkalmazásakor szükséges:
- Vezesse be magát a nyugalom és a kikapcsolódás állapotába. Ehhez speciális zenei kíséret használható. A képzést egyedül kell elvégezni.
- Adja meg részletesen a kívánt képet magáról és viselkedéséről. Képzelje el, hogy a kívánt tulajdonságok már megvannak.
- Érezze a belső lelkiállapotot, képzelje el, hogyan változik a környezettel, a fontos eseményekkel és a saját életével kapcsolatos hozzáállás.
- Képzeljen el különböző élethelyzeteket, amelyekben bemutathatja a kívánt jellemvonásokat vagy viselkedést.
Az ilyen automatikus edzés időtartamának egyik óráról a másikra kell növekednie. Két perc múlva kell kezdened. Ha a képet kisebb részletekkel egészíti ki, vigye az időt 10, 20 vagy 30 percre. Megfigyelések azt mutatják, hogy az ezt a módszert alkalmazó személyek 2-3 hónap elteltével kezdik érezni a kívánt minőség kialakításának szükségességét. Az életük szerves részévé válik.
