A bűntudat az egyik legpusztítóbb probléma, amely megmérgezheti és tönkreteheti az ember belső világának harmóniáját. Sokan évekig hordozzák magukban, nem veszik észre, hogy mennyiben mérgezi meg az életüket, befolyásolja a másokkal való kapcsolatokat és a személyes fejlődést. És ha ez a "szörnyeteg" sok éven át letelepedik a lélekben, akkor a testi egészség is megrendülhet. Röviden: meg kell szabadulni a bűntudattól, és minél előbb, annál jobb.
Ha hívő vagy, akkor a vallás segít neked. Vallomás, imádságok és tettek bűnösségének engesztelésére segítenek megszabadulni ettől az érzéstől és békét találni a lelkedben. Ezenkívül az irgalmas Teremtő megbocsátásában való őszinte hit támogatja és ösztönzi. Ha távol állsz a gyülekezettől, fordulhatsz szakpszichológushoz, aki segít hatékony módszerek megtalálásában, hogy megszabadulj ettől a tehertől és továbblépj.
De megpróbálhatja önállóan megbirkózni a bűntudattal, különösen azért, mert erre van hatékony módszer. Válasszon egy olyan időpontot, amikor nyugodtan dolgozhat a problémán, ügyeljen arra, hogy senki vagy semmi ne vonja el a figyelmét az automatikus terápiás munkamenet során.
Vegyen egy darab papírt, és írja le azt a helyzetet, amelyben bűnösnek érzi magát. Ne értékelje önmagát vagy tetteit, csak részletesen és teljes körűen mondja el a tényeket. Természetesen használhat számítógépet és beírhat egy szöveget, de jobb, ha régimódi módon, kézzel végzi. A pszichológusok szerint az írás az agy más területeit is aktiválja, mint a billentyűzeten történő gépelés. Az események kézzel történő leírásával az ember jobban koncentrál mind az írás folyamatára, mind a saját gondolataira.
Tehát a tények körvonalazódnak. Most próbálja megfogalmazni azokat az okokat, amelyek erre késztették. Minél több okot talál, annál jobb. Próbáljon válaszolni magának a "Miért tettem ezt?", "Mit akart elérni ennek eredményeként?" Kérdésekre.
A következő lépés az, hogy kifogásokat találjon magának és tetteinek. Ez egy meglehetősen kellemes folyamat, mert mindenki be akarja bizonyítani önmagának és másoknak, hogy nem bűnös semmiben.
Próbáljon kifogásokat keresni úgy, hogy ne terhelje másokra a hibát. Tehát a "megtévesztett" megfogalmazást jobb helyettesíteni a következővel: "Nem volt elegendő tapasztalatom és előrelátás ahhoz, hogy felismerjem valódi szándékait".
Pusztítsd el a nyilvántartásaidat. Megégetheti őket és elszórhatja a hamut a szélben, apró darabokra tépheti a levelet és leöblítheti a WC-n. Egyszóval, találja ki a legmegfelelőbb módot arra, hogy megszabaduljon ettől a papírdarabtól, és ugyanakkor képzelje el, hogy megszabadul mindentől, ami rajta szerepel.
Néha ez a szertartás nem elég. Akkor el kell mesélni a történetet. Célszerű ezt megtenni, hogy története ne kerüljön hozzád közel álló emberek vagy az esemény más résztvevőinek tulajdonába. Öntse ki a szívét egy véletlenszerű útitárshoz, hívja a segélyvonalat, tegyen közzé egy névtelen bejegyzést az interneten, beszéljen egy pappal.
Miután elmondta istentelen cselekedetét, úgy tűnik, hogy bűnbánatot hajt végre "Isten és az emberek előtt".
Találja meg a módját, hogy engesztelje vétkeit. Ez jó dolog lehet egy idegen számára, jótékonysági cselekedet, vagy egyszerűen egy, a mások hibájára írt történet. Fontos, hogy a jó és a rossz cselekedetek kiegyensúlyozottak legyenek.
Írj egy történetet, amelyben hasonló körülmények között nem történt meg az az esemény, amely miatt bűnösnek érezted magad, és az egész helyzetet sikeresen megoldották minden érintett örömére. Írja első személyben, mintha ez a bizonyos esemény veled történt volna. Egyesek számára a módszertan ezen része jelentéktelennek, sőt ostobának tűnhet: végül is a múlt nem változtatható meg. Ez azonban nem egészen igaz. Megváltoztathatja a múlt eseményeinek felfogását. Olvassa el újra ezt a történetet, amikor készen áll arra, hogy újra megbánja és hibáztassa önmagát, és tudatalattija végül "elhiszi", hogy a traumatikus esemény egyszerűen soha nem történt meg.
