Az önkép, Mint Pszichológiai Jelenség

Tartalomjegyzék:

Az önkép, Mint Pszichológiai Jelenség
Az önkép, Mint Pszichológiai Jelenség

Videó: Az önkép, Mint Pszichológiai Jelenség

Videó: Az önkép, Mint Pszichológiai Jelenség
Videó: Isten csak egy pszichológiai jelenség? 2024, November
Anonim

Az önkoncepció az ember saját elképzeléseinek összessége. Ezek magával kapcsolatos attitűdök: énkép, önbecsülés és a potenciális viselkedési reakció ezekre.

Az önkép, mint pszichológiai jelenség
Az önkép, mint pszichológiai jelenség

Utasítás

1. lépés

Az I képe önmagáról alkotott elképzelés másokkal való összehasonlítás alapján, míg az egyén meg van győződve elképzeléseinek igazságáról. Valójában az összes hozzárendelt tulajdonság nem létezhet objektíven. Néhányukat mások is kihívhatják.

2. lépés

Még az objektív fiziológiai adatok is segítséget nyújtanak az énkép kialakulásához: az egyik ember elégedett lesz a magasságával, a másik túl rövidnek tűnik önmagának. Ezeket a felfogásbeli különbségeket egy adott társadalmi környezet sztereotípiái generálják.

3. lépés

Az ember önképe alapján kialakul az egyik vagy másik önértékelés, amelynek bizonyos érzelmi színezete van. Az énkép és az önbecsülés együttesen különböző viselkedésmintákat vált ki. Ha egy személy kinézete szerint vonzó és unalmasnak tartja magát, akkor ragaszkodik hozzá, és megvárja, amíg a társadalom negatív reakciókat vált ki magáról.

4. lépés

Az én-koncepció hozzájárul a belső harmónia eléréséhez, mert a belső világgal való bármilyen eltérés kényelmetlenséget okoz. Ha az új tapasztalat nem mond ellent a meglévőnek, akkor az az önkoncepcióba is beletartozik. Ha konfliktus merül fel, új ismereteket nem fogadunk el.

5. lépés

Az önfelfogás prizmáján keresztül az egyén minden életeseményt érzékel. Emellett a nő elvárja magától. Ezek az elvárások hozzájárulnak bizonyos viselkedések megvalósításához. A negatív énfelfogás a kisebbrendűségi komplexum alapjává válik, míg a pozitív az önelfogadással és az önbecsüléssel jár.

6. lépés

Az önkép nem teljesen valósul meg, van egy öntudatlan rész is. Ezt a részt egy személy viselkedés útján valósíthatja meg. Az önkép általában minden emberi cselekedetet közös tulajdonsággal ruház fel, és ez az irány észrevehető.

7. lépés

Egy személy folyamatosan összehasonlítja viselkedését a létező önképpel, amely hozzájárul a viselkedés szabályozásához. Ha a viselkedés valamilyen okból nem szabályozható és ellentétes az önképpel, akkor szenvedést okoz. Egy személy bűntudatot, szégyent, haragot, sértődöttséget tapasztal.

8. lépés

Természetesen nem minden eltérés okoz ilyen súlyos kényelmetlenséget. Csak az önkoncepciónak az ember számára fontos pillanatainak nem megerősítése. Fontos az egyensúly megteremtése: a gyenge énfelfogás gerinctelenné teszi az embert, a merev énfelfogás pszichoszomatikus betegségekhez vezethet.

9. lépés

Alacsony önértékeléssel rendelkező embereknél a viselkedés és az önkép közötti eltérés folyamatosan előfordul, számukra nagyon nehéz elérni a harmóniát. Ebben az esetben szakember segítségére van szükség. Feltétlenül az alacsony önértékelésen kell dolgozni, különben a mentális egészség előbb-utóbb megsérül.

Ajánlott: