A pletykák az információk személyes kapcsolatokon és más közösségi csatornákon keresztül történő továbbítása. Lehetnek megbízhatóak vagy megbízhatatlanok, de fontos szerepet játszhatnak a társadalom véleményének és hangulatának kialakulásában.
Utasítás
1. lépés
A pletykajelenség az információ közösségi médián keresztüli kommunikációjának folyamata. A pletykák különböző mértékű hitelességben különbözhetnek.
2. lépés
A közhiedelemmel ellentétben a pletykáknak nem feltétlenül van köze a valósághoz. A kutatók sokszor próbálták bizonyítani az ellenkezőjét. Tehát egy ilyen kísérlet során a szociológusok felmérést végeztek a különböző iskolázottságú és jövedelmű emberekről. Mindegyiküknek ugyanazt a kérdést tették fel: "Milyen gyakran találkoznak pletykákkal?" Kiderült, hogy minél magasabb az ember értelme és jóléti szintje, annál magabiztosabb, hogy gyakran találkozik pletykákkal. De valójában ennek a kísérletnek az eredményei nem mondanak semmit a pletykák megbízhatóságáról, és csak megerősítik az intellektuális fejlődés és a pletykák szubjektív észlelése közötti kapcsolatot.
3. lépés
A pletykákat nem fejezik ki értékítéletek. Például, amikor az egyik lány titokban elmondja a másiknak a fiatal férfihoz való viszonyulását, ez nem pletyka. Az már más kérdés, ha történetét az életrajzából eddig ismeretlen tényekkel kíséri. A pletykák csak akkor születnek, amikor a személyről emberre továbbított információ tartalmaz információt a témáról, tényekről.
4. lépés
A pletykák mint jelenség már ősidők óta ismertek. Még politikai és ideológiai harcra is használták őket. Például még a Római Birodalom virágkorában a rómaiak pletykákat terjesztettek az ellenséges csapatokban katonáik soha nem látott bátorságáról. Nyilvánvaló, hogy a tatár-mongolok is hasonló technikát alkalmaztak. Az orosz krónikások biztosak voltak a tatár hadsereg nagyságában, és legalább 10 000 emberre becsülték. Bár a történeti demográfia szerint a tatár-mongolok egyszerűen fizikailag nem rendelkezhettek ekkora hadsereggel.
5. lépés
A modern világban, a piaci kapcsolatok virágzásának kezdetével, a szóbeszédeket kezdték aktívan használni kereskedelmi és manipulációs célokra. Az Egyesült Államokban volt olyan társaság, amely pletykákat terjesztett az áruk reklámozására, a munkavállalók sztrájkjának kiváltására, a sztrájkok elleni küzdelemre stb. Például a sztrájk megakadályozása érdekében nem volt ritka, hogy egy gyárban dolgozó munkavállalók feleségei között olyan híresztelés hangzott el, hogy a szakszervezeti tagoknak fizetnek a munkások tiltakozásáért.
6. lépés
A pletykák egyetemes kommunikációs eszköz szerepét töltik be, különösen akkor, ha az információgyűjtés egyéb módszerei nehézkesek. Ezek mozgatórugóként szolgálhatnak a társadalom véleményének és érzelmének kialakulásában, és gyakran további politikai befolyás eszközeként használják őket.
