A társas interakció legfontosabb eleme a társas kommunikáció. Ez a kifejezés az információ irányított továbbításán alapuló kommunikáció egy olyan típusát jelenti, amely lehetővé teszi egy vagy több egyén szociokulturális interakcióját.
A kommunikációs folyamat felosztható intraperzonálisra, csoportosra és interperszonálisra. Az interakció szerkezete fontos szerepet játszik az emberek interperszonális kommunikációjának folyamatában. A legfontosabb elemek itt az információ feladója és címzettje. A küldési láncnak külön adatforrása van, és az alany visszajelzést küld. Ebben az esetben az információforrás egy bizonyos személyt jelent, aki képes információt kódolni és abból üzenetet összeállítani.
Az ismeretek átadásához az objektumnak kommunikációs csatornára van szüksége: könyvre, filmre, verbális csatornára (beszélgetésre) stb. Az információ kézhezvételéről a címzettnek közvetlenül a visszajelzés útján tájékozódhat. A kommunikáció alanyának valamilyen módon reagálnia kell az üzenetre, legyen szó verbális reakcióról vagy testmozgásokról.
A csoport korlátlan számú egyén gyűjteményét jelenti, akik egy közösség tagjaként azonosítják magukat, bizonyos szabályokat és normákat, meghatározott kultúrát követve. A döntéshozatal fontos probléma az ilyen kommunikációban. Ez a küldetés általában a csoport vezetőjére esik, de azonosítási folyamata kétértelmű. Az emberek nagyobb valószínűséggel engedelmeskednek a csoport informális vezetőjének, mint a hivatalosan kinevezett vezető. Ez a jelenség könnyen megmagyarázható. A társadalom minden tagja vágyakozik saját érdekeinek teljesítésére, és a főnökök nagyobb valószínűséggel választanak egy módot a probléma saját maguk javára történő megoldására.
Az intraperszonális kommunikációs folyamat nem társadalmi. Tudata segítségével az ember megérti saját cselekedeteit, döntéseket hoz különböző helyzetekben, felhívja a figyelmet a társadalomban elfoglalt helyére, de nem konzultál vele. Mindezen tevékenység szigorúan az egyén belső világában zajlik. Az egyén életében a kommunikációs kompetencia fontos elsajátítássá válhat. Ő az, aki megengedi az embernek, hogy ne őrizze meg önmagában a tapasztalatokat, hanem hogy képes legyen kompetensen megosztani a helyzet megértését más emberekkel.
Funkcióik hasonlóak mindhárom kommunikációs típus esetében: információs, szabályozó, affektív. Az első arra utal, hogy egy személy folyamatosan információszerzés alatt áll. A második funkció a kommunikációt szervezett és ellenőrzött folyamattá teszi. A harmadik funkció lehetővé teszi az ember számára, hogy tisztázza önmagát, vagy megmutassa másoknak személyes érzelmi állapotát.
