Mindenkinek van belső bírója, az egyetlen különbség az, hogy egyesek számára hidegvérű és pártatlan, míg mások ellenkezőleg, puha és hűséges. Bármennyire is paradox, az önmagával való beszélgetés néha a legnehezebb. Általában az a legfontosabb, hogy megtanítsuk, amit tanítani próbálunk. De a legegyszerűbb kérdések néha a legnehezebbnek bizonyulnak. A megértéssel kell kezdeni.
Utasítás
1. lépés
Mi az ellentmondás szelleme? Nem számít, milyen elcsépeltnek hangzik, de az érzések sokkal korábban megmutatják nekünk, mit akar a lelkünk, minthogy van időnk gondolkodni rajta. Az érvelés vagy az egyet nem értés késztetése ugyanazokkal a gyökerekkel bír. Amint van egy olyan érzés, hogy akaratunkat akarják ránk kényszeríteni, elindul az önmegőrzés ösztöne, és bekapcsol egy védekező program. Éppen ellenkezőleg, amikor a javasolt lehetőség egybeesik a belső igényekkel és vágyakkal, könnyen kapcsolatba lépünk, hajlandóságot mutatunk az engedésre és támogatjuk az ötletet. A hétköznapi mindennapi helyzetek mellett azonban vannak olyan esetek, amikor az ilyen vagy olyan cselekvés szükségessége nem a mi igényeinknek, hanem egy olyan szónak köszönhető, mint a „muszáj”. Nem baj, ha hétköznapi módon viselkedsz, de csak akkor, ha nem érzed magad hétköznapinak. Mielőtt bármilyen döntést hozna, gondoljon arra, kinek van szüksége rá, és ki mondta, hogy ennek így kell lennie? Az élet csak akkor változik meg, ha először úgy képzeli el, ahogyan látni szeretné. Tanulj meg nemet mondani másoknak és igent mondani az életre.
2. lépés
Mindig arról beszélünk, amit akarunk. Az ellentmondás szellemének másik oldala az a vágy, hogy bármilyen módon megőrizzük a világ látszatát. A rossz béke azonban nem mindig jobb, mint egy jó veszekedés. Így vagy úgy, előbb-utóbb eljön a forráspont, és ekkor adjuk ki a teljes igazságot. Aztán azon gondolkodunk, hogy ez mire jutott rajtunk, nem más, mint a holdfogyatkozás, a mágneses viharok, a megnövekedett nyomás, vagy inkább igyunk kevesebbet? Minden sokkal egyszerűbb.
Soha senki nem mondja meg, amit nem gondol, még akkor sem, ha részeg. Krisztus azt mondta: "a bor erősíti a lelket". Csak általában a nevelés miatt sok mindenről elhallgatunk, elrejtőzünk és próbálunk szelídek és udvariasak lenni. De ami rejtve van és el van nyomva, az nem megy sehova. A bankszámlán kamatként felhalmozódó negatív érzelmek csak arra a pillanatra várnak, amikor ki lehet törni. És akkor minden kitart, nem lesz kegyelem.
Mondandó módon egy ilyen kiadás csak ideiglenes megkönnyebbülést és sok gondot jelent azok számára, akik a „forró kéz” alá estek. Mindent magában tartani káros. Bármely helyzet, amelyet nem élnek meg, megismétlődik újra és újra. Tanulja meg helyesen kifejezni gondolatait, átadni nézőpontját ellenfelének. Ebben az esetben jobban tisztelik és megbecsülik. Ez jobb, mint elfogadni a teljes tehetetlenség és képtelenség érzését, hogy kiálljon önmagáért. Ha azt akarja, hogy veled számoljanak, tanulja meg tisztelni és szeretni önmagát. Mindenkinek és mindenkinek tetszeni nem csak lehetetlen, de hülyeség is.
3. lépés
Van egy mondás: "Soha ne halaszd holnapra azt, amit ma megtehetsz." Az üzletek, bajok és aggodalmak világában élünk, és ki fogja felvenni számunkra a boldogság kulcsát? Kitartás és kitartás a célok elérésében nagyon jó, azonban a cél nem mindig igazolja az eszközöket. Bár valószínűleg csak a célt választották helytelenül. Ami örömet okoz, könnyen eljön. A maximális erőfeszítéseket elköltve nem érezzük magunkat fáradtnak vagy depressziósnak, ellenkezőleg, a szerencse erőt ad és lehetővé teszi a továbblépést.
4. lépés
De ha a célt helytelenül választják, akkor akárhogy is győzködjük magunkat, minden a kezdetektől rosszul megy. Hihetetlen erőfeszítéseket kell tennie, hogy legalább valamit megszerezzen. De bármennyire is igyekszünk, a torony előbb-utóbb összeomlik, és lehet, hogy a pillanat nem a legmegfelelőbb. Ezért a „nem akarom” elnevezésű érzés nem lustaság és pihenési vágy, hanem inkább annak a jele, hogy valami rosszul megy. Rajtad kívül senki nem fogja megmondani, hol született ez a vágy, ezért tegyen fel kevesebb kérdést és hallgasson többet, csak ne másokra, hanem önmagára.
