A tárgyalások során mindkét félnek megvannak a maga követelményei, de készek engedményeket és kompromisszumokat kötni. A felek egyenlőek, nem hajlandók erőszakot alkalmazni a konfliktus megoldására. Vannak tárgyalási szabályok és közös érdekek, amelyekben mindkét fél egyetért.
Utasítás
1. lépés
A tárgyalásokban részt vevő felek egymástól függenek, így mindkettő elegendő erőfeszítést tesz a megoldás megtalálásához. A legtöbb esetben hozott döntés mindkét felet kielégíti. Gyakran informális.
2. lépés
A tárgyalások lehetnek két- vagy többoldalúak, harmadik fél - közvetlen és közvetett - beavatkozásával. A tárgyalások a probléma megoldása mellett a következő feladatokat látják el: információk szerzése egymás érdekeiről és álláspontjairól, kapcsolatok javítása, a közvélemény befolyásolása. Néha a tárgyalások fedezetet jelentenek valamilyen hatás elérésére.
3. lépés
A tárgyalásokat nem mindig tekintik a konfliktus megoldásának egyik módja, egyesek a harc új szakaszának tekinthetik. Ezért a tárgyalási stratégiák kétértelműek: akár helyzeti, akár érdekalapú tárgyalások. A pozícionális tárgyalások középpontjában a konfrontáció áll, az érdekeken alapuló tárgyalások - a partnerség.
4. lépés
A helyzeti tárgyalások során a résztvevők arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb mértékben csak saját érdekeiket elégítsék ki, megvédjék a szélsőséges álláspontokat, hangsúlyozzák a nézetek kategorikus eltérését, és gyakran elrejtik valódi szándékaikat. A résztvevők cselekedetei egymásra irányulnak, nem pedig a probléma megoldására. Ha egy harmadik fél részt vesz a tárgyalásokon, mindenki megpróbálja azt érdekei érdekében felhasználni.
5. lépés
Az érdekek alapján folytatott tárgyalások során a probléma együttes elemzése zajlik, közös érdekek keresése zajlik. A felek objektív kritériumok alapján próbálnak ésszerű megállapodásra jutni. A résztvevők mindegyike megpróbálja magát a másik helyére állítani, nem hajlandó áttérni a problémáról az ellenfél személyiségére.
6. lépés
Ha a felek érdekei teljesen ellentétesek, akkor az egyik fél valószínűleg pozíciós alkukhoz folyamodik. Mindkét fél arra törekszik, hogy tiszteletben tartsa saját érdekeit, valaki aktív álláspontot foglal el, és valaki - opportunista. Az ilyen tárgyalások a tárgyalások megszakadásához és a konfliktus további fejlődéséhez vezethetnek.
7. lépés
A konfliktusok többségét a kölcsönös haszon vagy a döntetlen felé orientálva oldják meg. Ehhez le kell állítania a másik érdekeinek ellentétes figyelembevételét. A win-win-re való összpontosításhoz helyzeti alkukra is szükség van, amelyek során a felek kényszerű kompromisszumot keresnek.
8. lépés
Ha a felek a lehető legjobban ki akarják elégíteni mindegyikük érdekeit, együttműködésbe lépnek és érdekek alapján tárgyalnak. Az elért eredménynek szükségszerűen mindkettőnek meg kell felelnie. Enélkül a konfliktus nem tekinthető megoldottnak.
